Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A volt iskolája honlapján találtam...

2010.11.03

Györffy László

Könyvtárunk büszkesége az író iskolánknak dedikált Kalandok az incifinci erdőben mesekönyve. Dr. Téglás Tivadar méltatása olvasható itt.

 

 

Kép


Györffy László (1940-2009) író, publicista

Díjai:

"Nagy Lajos emlékplakett és díj" (1991, 1998),
Széchenyi Társaság színműpályázat különdíja (1992),
Rádiós nívódíjak (1994, 2003),
Magyar művészeti Akadémia "Arany oklevél" (2000),
Szellemi Védegylet "Rendületlenül" Díj (2004).
Bertha Bulcsú díj (2004, 2005),
Hungarial Journalists (Baltimore 1956-os irodalmi pályázatán I. díj (2006)

 

 

 

Kép



Györffy László az ötvenesek generációjának többkötetes elbeszélője élő irodalmunkban. Indulását a Dobd föl magad, fiú című novelláskötete (1975) és Kőorgonák című regénye jelzi (1980). Miként a modern magyar irodalom történetét író Pomogáts Béla mondja: "Nemzedéke tapasztalatait, felismeréseit ötvözte realista igénnyel művészi formába az író". 1980 után jobbára folyóiratokban publikál, illetve hangjátékai szólalnak meg a Magyar Rádióban. Közülük a korai Szabad esést (1974) a Radio France (1983) és a Radio Polskie (1987) és a Mindennek ára van címűt (1981) a már említett francia rádióadó mellet az ORF Bécs I. (1983) és az SPA Portugália (1987) is bemutatta. Hangjátékai a Zavaróállomás című kötetében (1992) jelentek meg sokat mondó alcímmel: Lehallgattak, vagy meghallgattak? Ezeket követte 1994-ben a Besúgóval társbérletben című dokumentumregény és az 1995-ben a válogatott közéleti írásokat tartalmazó A farkasüvöltés nem hallatszik az égbe. 1995-ben egy meseregényt is kaptunk Györffy Lászlótól. Címe: Őrjárat az éjszakában, melyet a Kalandok az incifinci kiserdőben I-II. követett. Az elmúlt évtized legjava írásait vaskos kötete, az Aluljáró (1990) tartalmazza. Erről így ír a szerző: "Érdemes-e a hétköznapi valóságot írás-fényszóróval megvilágítani, ha akaratlanul is válogatott gyűjteménnyé zsugorodhat össze évtizedes munkálkodás. Úgy vélem, az írás-fényszórót olykor a csillagokra, olykor a kanálisban szaladgáló patkányokra kell irányítani. Persze gyakorta kiderül, hogy míg a csillagokat figyelgetjük, megmarnak a patkányok. Csak bízni lehet abban, hogy a fénycsóvával világított írói kutakodás nem marad észrevétlen.. Írásaimban csak kérdezek: ha az ember kérdez, kételkedik. A kérdések feltevése is lehet életcél."

 

 



Az Aluljáró két írása, a Corpus Separatum és a Világválogatott Pestszentlőrincet, az író kamasz és ifjúkorának színterét és embereit idézi. Főleg az utóbbi árulkodik rögvest az ajánlásával: "Akik a Bókay gödör környékén laktak, laknak és majd lakni fognak." A Bókay gödör, a Wlassics Utcai Általános Iskola, majd a Hengersor Utcai Fiúgimnázium a "második otthona" az írónak. Itt érettségizik 1960-ban. A középiskolában már színjátszó, diákrendezvényeken steppel. és elindul az iskolai szavalóversenyekre, ahol többen megelőzik a következetesen színművészeti főiskolára készülő diákot. Ebben alighanem az is közrejátszott, hogy a tisztelt zsűri némi tanácstalansággal vagy ellenérzéssel nézett a nem "tucat" diákra, a sorból itt-ott kilógó fiatalemberre, aki a verset nem szavalta, hanem mondta.

 



A Világválogatott című novella néhány meglett férfi nosztalgikus grundfocijáról szól. Patinás "stadionban", a Bókay gödörben találkoztak "felhőtlen kék ég alatt, húszon-valahány fokos ideális meccsidőben azon az augusztusi délutánon." A mérkőzés eredménye mellékes. Nem is a kemény csatározás leírása volt a cél, sokkal inkább emberi sorsok villanását adni. Arról szólni, hogy a "világválogatott" tagjait, a lőrinci srácokat hová, merre sodorta az élet, határon túlra, vidéki városba, mi lett belőlük, és a keserű felismerés is megszólal. "Becsületes sóder és fű volt itt, most meg beton az egész." " A Gödör" régi sóderes, füves talaja, a becsületes lőrinci föld a szerző fiatalságának emlékeit őrizte. De most már beton feszül a régi téren is. A fiúk közül Mészáros Amerikáéban, Karos Dél-Afrikában, Fábián Bécsben él. Nagyot változott a világ, de szülőföldjüket az új kötődések sem feledtethetik. Boldogok voltak ezen a délutánon. Hazai pályán játszottak. És alighanem boldog volt írónk is, amikor ezt megírta. További kötetei: Szembenézve (1996), Őrláng vagy lidércfény? (1998), Tiroli muskátli magyar erkélyen (1998), Ezredvég villanófényben (2000), Aki megszökött a halál elől (2001).
                                                                                      

                                                                              Dr. Téglás Tivadar


www.bokay.hu